Mi is az az önismeret?

Kik vagyunk valójában? Azok lennénk, akinek mások gondolnak? Vagy esetleg rendelkezünk mások és magunk számára is ismeretlen területekkel? Hogyan fogalmazhatnánk meg önmagunkat? Mit mondanál, ki vagy Te? Egyáltalán miért fontos az önismeret?

Önmagunkat szeretni azt jelenti, hogy fölfedezed magadban azt, AKI téged örökké szeret, feltétlenül, ha hibázol, akkor is, és nem hagy el téged soha. (Müller Péter)

Az önismeret – Ahogyan a tudomány látja

Az önismeret másképpen önmegértés. Segítségével arra a mindenki számára fontos kérdésre kapunk választ, hogy ki is vagyok én valójában és milyen vagyok.

Az önismeret különböző szinteken valósulhat meg:

• Az első szint az adottságokról és a képességekről való tudás szintje. Ez a saját tudásunkról, akaraterőnkről, érdeklődési körünkről, feszültség- és kudarctűrő képességünkről szerzett ismereteinket jelenti.
• A második szint egy mélyebb szintet jelent, és a ránk már korábban ható élményekre vonatkozik (például a kora gyermekkorban). Mik voltak ezek, és hogyan befolyásolták az egyén jelenlegi törekvéseit, érzéseit, szándékait, viselkedését. Ez tulajdonképpen egyben a viselkedés és a szándékok összhangjára is vonatkozik. Arra, hogy vajon a cselekedeteink megfelelnek-e mélyebb vágyainknak, céljainknak?
• A harmadik szint az önismeret társas szintjét jelenti. Hogyan tudunk megfelelni a velünk szemben a különböző társas szerepeinkben támasztott elvárásoknak. Milyennek látnak mások, és ez mennyire egyezik a saját magunkról kialakított énképpel. (K. Pálffy, 1989)

Az önismeret és a személyiségfejlesztés kéz a kézben járnak, ugyanis a személyiségfejlesztő módszerek célja az ember önismeretének fejlesztése, valamint hogy elősegítse az önmegértést. (Bagdy, Telkes, 1989, Buda, 1994)

A személyiségfejlesztés egyik legismertebb modellje a Johari ablak. 

Kidolgozója Joseph Luft és Harry Ingham pszichológusok. Az elnevezés a szerzők keresztnevének összevonásából ered. 

http://www.szemelyiseg-vezetes.hu/wp-content/uploads/2013/11/johari_ablak_2.jpg

A szerzők négy nagy területre osztják a személyiséget aszerint, hogy maga a személy, és/vagy a másik mennyire ismeri és/vagy nem ismeri. 

A négy terület a következő:

• Nyílt terület. Ide azok a tulajdonságaink, viselkedésmódjaink, érzéseink tartoznak, amelyeket mi magunk is ismerünk, és amelyeket mások is könnyen észrevehetnek, megismerhetnek.
• Rejtett terület. Ide azok a tulajdonságaink, viselkedésmódjaink, érzéseink tartoznak, amelyeket ugyan mi magunk ismerünk és tisztában vagyunk velük, azonban mások elől szándékosan elrejtünk valamiért.
• Vak terület. Ide azok a tulajdonságaink, viselkedésmódjaink, érzéseink tartoznak, amelyeket mások észrevesznek, de amelyekkel mi magunk nem vagyunk tisztában.
• Ismeretlen terület. Ide azok a tulajdonságaink, viselkedésmódjaink, érzéseink tartoznak, amelyekkel sem mi, sem mások nincsenek tisztában. 
 

 

Feladat:

Gondoljátok végig és írjátok le egy papírra minden olyan nyílt és rejtett tulajdonságaitokat, melyeket tudtok magatokról. A vak területről kérdezzetek ismerőseiteket, barátaitokat. A lényeg, hogy minél inkább tágítsuk a nyílt területet és csökkentsük az ismeretlent. 

Fontos!

Minél inkább ismered saját magadat, annál inkább meg tudod fogalmazni mire van szükséged az életben. Tudni fogod milyen társ, milyen foglalkozás illik hozzád, milyen tevékenységek okoznak örömet szabadidődben, valamint képes leszel megfogalmazni problémáidat saját magaddal, a barátaiddal és a társaddal szemben is. Az önismeret segít boldogan élni!

Önmagunk elfogadása minden tekintetben - nem kedvelt vagy nem megfelelőnek tartott vonásainkkal egyetemben - azt jelenti, hogy sokkal nagyobb eséllyel hozunk helyes döntéseket. Csak akkor tudjuk eldönteni, merre tartsunk, ha pontos képünk van arról, hol tartunk.

(Anna Black)

Felhasznált irodalom:

Bagdy, Emőke, Telkes, József (1990): Személyiségfejlesztő módszerek az iskolában. Tankönyvkiadó, Budapest.

Buda, Béla (1994): Mentálhigiéné. A lelki egészség társadalmi, munkaszervezeti, pszichokulturális és gyakorlati vetülete. Animula, Budapest.

K.Pálffy (1989): Bevezetés a pszichológiába. Tankönyvkiadó, Budapest.

Rudas, János (2001): Delfi örökösei. Önismereti csoportok –elmélet, módszer, gyakorlatok. Új mandátum, Budapest.

Béndek Andrea

A szirének éneke

Tim Kasser az anyagiasság súlyos ára című könyvét feldolgozó cikkemben már említettem, milyen negatív hatással van a fogyasztói társadalom személyiségfejlődésünkre. Tömeghipnózist gyakorol felettünk a fogyasztói társadalom a média és a hirdetőipar által. Az emberek hajlamosak elhinni, hogy amíg nem lesznek olyan gazdagok, vékonyak, sikeresek stb…, mint a média által közvetített „eszményképek”, addig boldogok sem lehetnek igazán. Hajlamosak az emberek arra, hogy külsődleges motivációforrásokban keressék a tartalmas élet feltételeit, ez pedig végtelen fogyasztásra ösztönöz.

„A mai emberek többsége abban a tudatban él, hogy minél jelentősebb vagyonra tesznek szert, annál nagyszerűbb és boldogabb életük lesz. Viszont minél inkább a pénz hajszolása kerül a mindennapjaink középpontjába - a boldogabb élet reményében - annál sivárabbak lesznek emberi kapcsolataink és lelki életünk egyaránt.” A teljes cikket itt olvashatjátok: "Az anyagiasság súlyos ára"

A napokban olvastam Beata Bishop Ölés helyett Ölelés című előadását (Nyitott Akadémia: Hidak egymáshoz), amelyben egy igazán jó hasonlattal élve közelítette meg ezt a problémakört.  A sokak által jól ismert Odüsszeusz történetéhez hasonlította azt a tömeghipnózist, amit a média hatása gyakorol ránk. Odüsszeusz és emberei Ithakába tartottak, amikor is kénytelenek voltak elhajózni a szirének sziklája mellett. A szirének deréktól felfelé káprázatosan szép nők voltak, deréktól lefelé pedig ragadozó madarak. Gyönyörű énekükkel csábították magukhoz az arra hajózókat, de a víz alatti szirteken a hajók megtörtek, a szirének pedig elkapták a legénységet és megették őket. Odüsszeusz szerencsére tudta, hogy mire számíthat utazása során, így viasszal tömette be emberei fülét, magát pedig kikötöztette az árbochoz. Így sikerült meghallgatnia a Szirének énekét anélkül, hogy áldozattá vált volna legénységével együtt. 

Eklatáns példa, ha azt mondjuk, hogy a mai modern társadalom szirénjei a média és a hirdetőipar. Hogyan is szól az ő daluk? Fogyassz minél többet, annál boldogabb leszel! Az emberek pedig fogyasztanak, mert van bennük egy űr, amit pótolni szeretnének. A megfelelő célok kitűzésének a hiánya és ebből adódóan egyfajta kilátástalanság.

A 6 boldogságforrás, ami bebizonyítja neked, érdemes élni, a Boldogság a hétköznapokban, valamint a Hogyan legyünk egy boldogságspirál részesei című cikkeimben példákat találtok arra vonatkozóan, hogy melyek azok a célok és tevékenységek, melyek valójában képesek emelni az egyén jóllét érzését és ezáltal pedig emelni a boldogságérzetüket.

Ne kívülről várd a boldogságodat, mert a kulcs mindig a mi kezünkben van!

Béndek Andrea

Felhasznált irodalom:

Bagdy Emőke - Beata Bishop - Böjte Csaba - Rambala Éva (2011): Hidak egymáshoz – Empátia, kommunikáció, konfliktuskezelés. Kulcslyuk kiadó.

Mik azok a SMART célok?

Célok nélkül nincsen boldog élet, azonban koránt sem mindegy, hogy milyen célokat tűzünk ki magunk elé. De milyenek a „jó” célok? Milyen szempontokat érdemes figyelembe venni akkor, amikor célokat tűzünk ki magunk elé?

Számos kutatás, vizsgálat bebizonyította már, hogy azok az emberek, akik célokkal rendelkeznek, sokkal boldogabbak és elégedettebbek céltalan társaiknál. Lelki egészségünk velejárója, hogy legyenek céljaink, melyek felé elkötelezettek vagyunk. Viszont fontos, hogy csak azok a célok emelik a személy pszichológiai jóllétét, amelyeket megvalósíthatónak értékel és a siker esélyének szubjektív értékelése is magas.

Egy korábbi a Boldogságprogram keretein belül megjelent cikkemben írtam arról, hogy milyen kapcsolatban áll egymással az áramlatélmény, azaz a Flow és a megfelelő célkitűzés.

„A flow állapot létrejöttének három alapfeltétele van:

• világos célok,

• folyamatos visszajelzés,

• a készségek, képességek és kihívások egyensúlya.

A flow akkor jön létre, ha a képességeinkhez mérten választunk feladatot. Fontos, hogy legyen a feladatokban kihívás, mert, ha túl könnyűnek bizonyul, akkor közömbösek maraduk és unatkozni fogunk, ha pedig túl nehéz a feladat, akkor könnyen pánikba eshetünk, szorongani és aggódni kezdünk. Az áramlat tehát akkor jön létre, ha mindkét érték magas.” 

A bővebb cikket itt tudjátok elolvasni: http://boldogsagprogram.hu/hogyan-tuzzunk-ki-magunk-ele-megfelelo-celokat

Most azonban egy másik megközelítést szeretnék Nektek bemutatni, a SMART (okos) célokat, ami egy remek módszer a megfelelő cél meghatározásához.

S.M.A.R.T. (Specific, Measurable, Attractive, Realistic & Relevant, Time-Bound)

 ‘S’, mint Specific, azaz SPECIFIKUS

Ne általános célokat tűzzünk ki. Minden cél legyen konkrét, egyértelmű és az adott élethelyzetünkre jellemző. Minden célt a saját képünkre kell formálni.

Az alábbi kérdéseket érdemes megválaszolnunk ahhoz, hogy a leginkább specifikus célt tudjuk kijelölni:

• KI érintett ebben a célban, az ahhoz kapcsolódó feladatokban, eredményekben?

• MIT akarok elérni?

• HOL akarom ezt elérni?

• MIKOR akarom ezt elérni?

• HOGYAN akarom ezt elérni?

• MIÉRT akarom ezt elérni?

‘M’, mint Measurable, azaz MÉRHETŐ

Csak a mérhető célokat tudjuk után követni. Csak akkor tudod biztosan kimondani, hogy elérted a célt, ha mérhető az eredménye. Bármilyen mérési kritériumot, mérőszámot, mutatót használhatsz, de feltétlenül válaszold meg a követező kérdést: „Honnan tudom, hogy elértem a célomat?”

 ‘A’, mint Attractive, azaz ATTRAKTÍV (kihívást jelentő)

Fontos, hogy egyensúlyban legyenek céljaink velünk, a személyiségünkkel és az értékrendünkkel. Egy cél legyen vonzó, kihívást jelentő és lelkesedjünk tőle, de ne haladja meg képességeinket.

Megjegyzés: (Az 'A' betű jelentéseként sok helyen az achievable, attainable szó szerepel (teljesíthető, megvalósítható), ugyanakkor a „realistic” lefedi ezeket a jelentéseket is. Ezért választottam a ritkábban használt jelentést, az "attractive"-ot.)

‘R’, mint Realistic & Relevant, vagyis REÁLIS ÉS RELEVÁNS

A reális cél az, amit el akarsz érni és a képességed is megvan hozzá. Ha túl könnyű célt választunk közömbösek maradunk, ha pedig túl nő rajtunk, akkor könnyen pánikba eshetünk, szorongani, aggódni kezdünk. Mindig számba kell venni az adott életkörülményeinket is, hogy biztosan adottak e a feltételek a cél teljesítéséhez. 

A másik R betű a releváns. A következő kérdéseket válaszold meg annak eldöntéséhez, hogy releváns-e a kitűzött célod: „Érdemes ezzel foglalkoznom?”, „Ez a megfelelő idő, hogy ezzel foglalkozzam?”, „Én vagyok a megfelelő ember ehhez?”, „A körülmények megfelelőek a cél megvalósításához?"

‘T’, mint Time-Bound, vagyis TERVEZHETŐ, ÜTEMEZHETŐ

Mindig legyen határideje céljainknak, ne nyúljon a végtelenbe a megvalósítás. Mielőtt neki látsz a megvalósításnak tisztázd magadban a következő kérdéseket: „Mikor kezdek hozzá?”, „Mikorra / meddig szeretném elérni a célt?”

Összefoglalás: Így lesz hatékony egy célkitűzés!

1. Érvényesüljenek benne a Flow alapelvei.

2. Legyen a cél SMART.

3. Olyan legyen, amit tényleg el akarsz érni, ami tényleg fontos neked.

4. A kitűzött célod ne ütközzön más céljaiddal!

5. A céljaidat pozitívan fogalmazd meg, ne pedig negatívan.

6. Olyan részletesen fogalmazd meg a céljaidat, ahogyan csak tudod.

7. Vesd papírra céljaidat.

8. Legyenek a leírt célok elérhető, látható helyen és minden nap olvasd el őket.

9. Ne feledkezz meg a határidőkről.

10. Időről-időre nézd át a céljaidat, mi az, ami megvalósult, mi az, amit módosítani kell.

11. Ne feledd, a kitartás és az akarat már fél siker!

Béndek Andrea

Hogyan válhatunk hitelesen azzá, akik valójában vagyunk?

Előző cikkeimben már írtam az életcélok jelentőségéről és hatásaikról a boldogság és az élettel való elégedettség vonatkozásában. Beszéltem az elanyagiasodott társadalmunk és a céljaink kapcsolatáról is. Éppen ezért ezeket a témákat most nem fejtem ki részletesebben, a cikkeket itt találjátok: 

 

http://bendekandrea.blogspot.hu/2016/06/hogyan-hat-fogyasztoi-tarsadalom-es.html

http://boldogsagprogram.hu/a-boldogsag-az-elettel-valo-elegedettseg-es-az-eletminoseg-kapcsolata

 Általános feltételezés a személyiség- és egészségpszichológiában, „hogy a célokat úgy határozhatjuk meg, mint jövőbeni állapotok mentális reprezentációit, melyek a cselekvés szempontjából motivációs erővel rendelkeznek, mivel irányítják a személy akaratlagos aktivitását.” (Martos, 2009a) Tehát a célok motivációs erővel mozgósítják az egyén külső és belső erőforrásait, annak érdekében, hogy a megálmodott jövőkép megvalósulhasson. Így hatással vannak a testi-lelki egészségre egyaránt. 

A céloknak továbbá komoly szerepe van a hiteles valamivé válásunkban is. De mit is jelent ez pontosan? Az egzisztencialista gondolkodók szerint igen nagy felelősségünk van abban, hogy azzá váljunk, akik valójában vagyunk. (valamivé válás hiteles módon) Van azonban a stagnálásnak három olyan gátló lehetősége, mely megakadályozza az egyént a hiteles valamivé válásában.

 

 Katatón állapot

A skizofrénia egyik altípusa a katatón állapot, melynek legfőbb jellegzetessége az, hogy az ember nem mozog. Az ilyen létállapotba került egyén egyáltalán nem halad a jövő felé. Az embernek úgy tűnik, nincsenek ilyenkor a jövőre irányuló céljai és nincsen motivációjuk arra, hogy a bennük rejlő potenciálokat kiaknázzák. Ettől függetlenül nem valószínű, hogy elégedettek azzal, akik, mégsem tesznek semmit a haladásuk érdekében. Marcia amerikai pszichológus (1993) ezt az állapotot identitásdiffúziónak nevezi. A diffúz identitású emberek nem köteleződnek el semmi mellett, nem foglalkoztatja őket, merre tartanak, csak lebegnek a jelenben és ˝ robognak a semmi felé.˝ (Kasser, 2005; 266.p.) Ebből is jól kitűnik, hogy a céltalan emberek kevésbé boldogok, mint motivált társaik. Továbbá azok az egyének az életben is sikeresebbek, akik rendelkeznek személyes jelentőséget hordozó célokkal. 

Elkerülés

˝A stagnálás másik módja a jövővel való kapcsolat elkerülése.˝ (Kasser, 2005; 266p.) Az elkerülő személyiséget valójában nagyon is foglalkoztatja a jövő, de ő elsősorban egy lehetséges és nem kívánatos, félelmetes jövőváltozatot szeretne elkerülni és nem törekszik új, pozitív dolgok kialakítására. Ebben az esetben viszont az egyén többet foglalkozik a negatív lehetőség, esemény elkerülésével, mint a pozitív kialakításával, így általában negatív érzelmi állapotba jut és rosszabbul fogja érezni magát. 

Megszállottság

Megszállottság esetén az egyén olyan célokba kapaszkodik, melyek nem megfelelőek az aktuális állapotot tekintve. Nem képes az elengedésre és megszállottsága ˝rossz jövőbe zárja őt.˝ (Kasser, 2005; 267p.) Ez az állapot pedig könnyen okozhat depressziót. ˝Amely az életbátorság összeomlása, cél-, értelem- és életerővesztés, amelyben múlttá lesz a jövőnk.˝ (Bagdy, 2010; 63p.)

Valamivé válás elidegenedett és hiteles módon

A célok megválasztása nagyban befolyásolja, hogy hogyan sikerül a valamivé válásunk. Fontos, hogy a személyiségünkkel kongruens, azaz hiteles célokat válasszunk. A célok pedig akkor kongruensek, amikor az emberek érdeklődésük miatt és az azonosulás okánál fogva követik őket. Továbbá akkor, amikor a személyes növekedés, az emberi kapcsolatok és a közösséghez tartozás belső céljait követik. A külső célok, mint a pénz, az imázs és a hírnév nem segítik elő a kongruenciát, azaz az elidegenedett valamivé váláshoz vezethetnek. Az elidegenedettség jele az, amikor a célt bevetített, úgy nevezett introjektált okok miatt követik (pl.: szégyellném magamat, bűntudatom lenne), vagy külső okok miatt. (pl.: másoktól várt jutalom, dicséret)

Korábbi vizsgálatok pedig azt mutatták, hogy akik önmagukkal összhangban lévő célokat tűznek ki maguk elé,

•  ˝azok jobban érzik magukat;
• nagyobb erőfeszítést fejtenek ki a célok érdekében;
• és a célon alapuló tevékenységek napi szinten is jobban kielégítik a szükségleteiket.˝ (Kasser, 2005; 271p.)

„Az ember célja a boldogság, és a boldogságot célok teremtésével és elérésével lehet megtalálni. A célok elérése pedig a siker kulcsa.” (Nikodém Vanda)

 Béndek Andrea

Felhasznált irodalom:

Bagdy Emőke, (2010): Hogyan lehetnénk boldogabbak? Budapest: Kulcslyuk kiadó kft.

Martos T. (2009a): Célok, tervek, törekvések. I. Elméleti megfontolások és alkalmazási lehetőségek. Magyar Pszichológiai Szemle, 64: 337-358.

Tim Kasser, (2005):  Az anyagiasság súlyos ára, Ursus Libris, Budapest.