Hogyan válhatunk hitelesen azzá, akik valójában vagyunk?

Előző cikkeimben már írtam az életcélok jelentőségéről és hatásaikról a boldogság és az élettel való elégedettség vonatkozásában. Beszéltem az elanyagiasodott társadalmunk és a céljaink kapcsolatáról is. Éppen ezért ezeket a témákat most nem fejtem ki részletesebben, a cikkeket itt találjátok: 

 

http://bendekandrea.blogspot.hu/2016/06/hogyan-hat-fogyasztoi-tarsadalom-es.html

http://boldogsagprogram.hu/a-boldogsag-az-elettel-valo-elegedettseg-es-az-eletminoseg-kapcsolata

 Általános feltételezés a személyiség- és egészségpszichológiában, „hogy a célokat úgy határozhatjuk meg, mint jövőbeni állapotok mentális reprezentációit, melyek a cselekvés szempontjából motivációs erővel rendelkeznek, mivel irányítják a személy akaratlagos aktivitását.” (Martos, 2009a) Tehát a célok motivációs erővel mozgósítják az egyén külső és belső erőforrásait, annak érdekében, hogy a megálmodott jövőkép megvalósulhasson. Így hatással vannak a testi-lelki egészségre egyaránt. 

A céloknak továbbá komoly szerepe van a hiteles valamivé válásunkban is. De mit is jelent ez pontosan? Az egzisztencialista gondolkodók szerint igen nagy felelősségünk van abban, hogy azzá váljunk, akik valójában vagyunk. (valamivé válás hiteles módon) Van azonban a stagnálásnak három olyan gátló lehetősége, mely megakadályozza az egyént a hiteles valamivé válásában.

 

 Katatón állapot

A skizofrénia egyik altípusa a katatón állapot, melynek legfőbb jellegzetessége az, hogy az ember nem mozog. Az ilyen létállapotba került egyén egyáltalán nem halad a jövő felé. Az embernek úgy tűnik, nincsenek ilyenkor a jövőre irányuló céljai és nincsen motivációjuk arra, hogy a bennük rejlő potenciálokat kiaknázzák. Ettől függetlenül nem valószínű, hogy elégedettek azzal, akik, mégsem tesznek semmit a haladásuk érdekében. Marcia amerikai pszichológus (1993) ezt az állapotot identitásdiffúziónak nevezi. A diffúz identitású emberek nem köteleződnek el semmi mellett, nem foglalkoztatja őket, merre tartanak, csak lebegnek a jelenben és ˝ robognak a semmi felé.˝ (Kasser, 2005; 266.p.) Ebből is jól kitűnik, hogy a céltalan emberek kevésbé boldogok, mint motivált társaik. Továbbá azok az egyének az életben is sikeresebbek, akik rendelkeznek személyes jelentőséget hordozó célokkal. 

Elkerülés

˝A stagnálás másik módja a jövővel való kapcsolat elkerülése.˝ (Kasser, 2005; 266p.) Az elkerülő személyiséget valójában nagyon is foglalkoztatja a jövő, de ő elsősorban egy lehetséges és nem kívánatos, félelmetes jövőváltozatot szeretne elkerülni és nem törekszik új, pozitív dolgok kialakítására. Ebben az esetben viszont az egyén többet foglalkozik a negatív lehetőség, esemény elkerülésével, mint a pozitív kialakításával, így általában negatív érzelmi állapotba jut és rosszabbul fogja érezni magát. 

Megszállottság

Megszállottság esetén az egyén olyan célokba kapaszkodik, melyek nem megfelelőek az aktuális állapotot tekintve. Nem képes az elengedésre és megszállottsága ˝rossz jövőbe zárja őt.˝ (Kasser, 2005; 267p.) Ez az állapot pedig könnyen okozhat depressziót. ˝Amely az életbátorság összeomlása, cél-, értelem- és életerővesztés, amelyben múlttá lesz a jövőnk.˝ (Bagdy, 2010; 63p.)

Valamivé válás elidegenedett és hiteles módon

A célok megválasztása nagyban befolyásolja, hogy hogyan sikerül a valamivé válásunk. Fontos, hogy a személyiségünkkel kongruens, azaz hiteles célokat válasszunk. A célok pedig akkor kongruensek, amikor az emberek érdeklődésük miatt és az azonosulás okánál fogva követik őket. Továbbá akkor, amikor a személyes növekedés, az emberi kapcsolatok és a közösséghez tartozás belső céljait követik. A külső célok, mint a pénz, az imázs és a hírnév nem segítik elő a kongruenciát, azaz az elidegenedett valamivé váláshoz vezethetnek. Az elidegenedettség jele az, amikor a célt bevetített, úgy nevezett introjektált okok miatt követik (pl.: szégyellném magamat, bűntudatom lenne), vagy külső okok miatt. (pl.: másoktól várt jutalom, dicséret)

Korábbi vizsgálatok pedig azt mutatták, hogy akik önmagukkal összhangban lévő célokat tűznek ki maguk elé,

•  ˝azok jobban érzik magukat;
• nagyobb erőfeszítést fejtenek ki a célok érdekében;
• és a célon alapuló tevékenységek napi szinten is jobban kielégítik a szükségleteiket.˝ (Kasser, 2005; 271p.)

„Az ember célja a boldogság, és a boldogságot célok teremtésével és elérésével lehet megtalálni. A célok elérése pedig a siker kulcsa.” (Nikodém Vanda)

 Béndek Andrea

Felhasznált irodalom:

Bagdy Emőke, (2010): Hogyan lehetnénk boldogabbak? Budapest: Kulcslyuk kiadó kft.

Martos T. (2009a): Célok, tervek, törekvések. I. Elméleti megfontolások és alkalmazási lehetőségek. Magyar Pszichológiai Szemle, 64: 337-358.

Tim Kasser, (2005):  Az anyagiasság súlyos ára, Ursus Libris, Budapest.

6 boldogságforrás, ami bebizonyítja Neked, érdemes élni!

Gondolkodtál már azon, mitől lehet boldog, szeretetteljes életet élni? Hogyan, miképp cselekednek azok, akiknek boldog az életük? Egyszerűen csak a szerencse gyermekei, vagy másképp szemlélik az életet boldogtalan társaikhoz képest?

Ők azok az emberek, akik, képesek átértékelni az életet és a legapróbb szépségeit is boldogságforrásként kódolják. De melyek azok a tényezők melyek képesek befolyásolni az egyén jóllét érzését: (A jólét az anyagi szükségletek kielégítésére irányuló mennyiségi jólét (welfare), míg a well-being az immateriális dimenziókban megvalósuló jóllét.)

1.      Egészség

Fontos, hogy törődjünk testi kondíciónkkal is, mert ha nem mozgunk eleget, akkor a test inaktivitása pszichikai renyheséget és testi gyengeséget okoz. A mozgás által felszabadult endorfin (örömhormon) közérzet- és kedélyjavulást képes előidézni. Az elmúlt évtizedekben egyre fontosabbá vált az emberi személy teljessége. Kimondják, hogy a személy nem csupán tárgya egészségének, betegségének, gyógyulásának, hanem aktív résztvevője is egyben.

2.      Emberi kapcsolatok és a szeretet

Az ember veleszületetten társas lény. A szeretetkapcsolatok jelentik a legnagyobb örömforrást és boldogságot az életben. Valamint hozzájárul az élet értelmességének érzéséhez és az élettel való elégedettséghez, viszont negatív a kapcsolata a depresszív tünetek gyakoriságával. Éppen ezért a legfontosabb dolog az ember életében a minőségi kapcsolatok kialakítása. Igazán harmonikus és sikeres életet akkor élhetünk, ha vannak hozzánk nagyon közel álló emberek az életünkben. Ez adja az igazi belső biztonságot.

3.      Hivatás

Mindenki született valamire. Minden egyes embernek megvan a maga hivatása. Megfelelő önismerettel fellelhetők valódi képességeink, készségeink, érdeklődésünk, melynek segítségével megtalálhatjuk az egyéniségünkhöz leginkább megfelelő foglalkozást, melyben kiteljesedhetünk. Az önismeret másképpen önmegértés.Segítségével arra a mindenki számára fontos kérdésre kapunk választ, hogy ki isvagyok én valójában és milyen vagyok.

4.      Jó cselekedetek, hála és a megbocsájtás

A boldogságkutatás szerint a jócselekedetek, az adakozás, a segítségnyújtás, tehát az altruizmus fokozza az egyén szubjektív jóllétérzését. Jót teszel másokkal és hidd el, egyenesen arányos, hogy Te is jobban fogod érezni magadat. Továbbá fontos, hogy éld át a hála és a megbocsájtás érzéseit is. Ne feledd, ha másokra haragszol, azzal első sorban magadnak ártasz.

5.      Napi örömforrások, azaz koncentráljunk a jelenre!

Mindig igyekezzünk belemerülni és átadni magunkat a pillanatnak. Akik képesek erre, azoknak növekszik az önbizalma, nyitottsága és elégedettségérzése. Vedd észre a körülötted lévő világot.

6.      Legyenek céljaink!

Általános feltételezés a személyiség- és egészségpszichológiában, hogy a célokat úgy határozhatjuk meg, mint jövőbeni állapotok mentális reprezentációit, mivel a céljaink a cselekedeteinkre motivációs erővel hatnak, mert irányítják a személy akaratlagos aktivitását. Tehát befolyásolják, mit, miért teszünk. Így hatással vannak a testi-lelki egészségre is.

Amennyiben pedig az összes felsorolt boldogságforrásnál úgy érezted, neked egyik sem adatott meg, az elsődleges motivációd az élni akarásra az kell, hogy legyen, hogy átértékeld az eddig a pontig elvezetett gondolataidat, cselekedeteidet. Belső munkával változtatni tudunk negatív szokásainkon és előnyt kovácsolhatunk belőlük. Nem utolsó sorban pedig tanuljuk meg kezelni a stresszt, hogy kiegyensúlyozottan tudjunk szembenézni problémáinkkal. 

A stressz kezeléséről itt olvashatsz bővebben: http://boldogsagprogram.hu/hogyan-kezeljuk-a-mindennapi-stresszt

Ha meguntad az áldozat szerepét, akkor nem kell mást tenned, mint megtanulni örülni annak, hogy létezel. Nem nehéz, csak hagyd, hogy ok nélkül is mosolyra húzódjon a szád.

A.    J. Christian

Béndek Andrea