Hogyan hat a fogyasztói társadalom és a materiális szülői minta a személyiség fejlődésére?

Ez a cikkem Tim Kasser amerikai pszichológus „Az anyagiasság súlyos ára” című könyvének témáját dolgozza fel. (A későbbi cikkeimben is szeretnék még foglalkozni a témával, mivel úgy gondolom, mai társadalmunkat sokkal jobban érinti ez a témakör, mint valaha.) 

A könyv rávilágít elanyagiasodott társadalmunkra, a valódi, belső, mély emberi értékek ellaposodására és elértéktelenedésére, a pénz felértékelődésének lélektani hátterére. Mindazokra a dolgokra, jelenségekre, amelyek elősegítették a materiális gondolkodású emberek számának megnövekedését az utóbbi időkben. Az anyagi javak, a pénz megszerzésére irányuló igen erős törekvés sajnos mai társadalmunk hajtóereje. Ettől várjuk a valódi örömöt, boldogságot. 

A mai emberek többsége abban a tudatban él, hogy minél jelentősebb vagyonra tesznek szert, annál nagyszerűbb és boldogabb életük lesz. Viszont minél inkább a pénz hajszolása kerül a mindennapjaink középpontjába - a boldogabb élet reményében - annál sivárabbak lesznek emberi kapcsolataink és lelki életünk egyaránt. Elkezdődik kapcsolataink tárgyiasítása is.  

Tim Kasser szerint azonban érdemes meglátni azt az összefüggést, hogy az anyagiasságunk, amikor minden erőnket a javak megszerzésére fordítjuk, valójában semmilyen tartós boldogságérzetet, áramélményt (flow) nem okoz. Minél bizonytalanabbak vagyunk önmagunkban és abban, hogy a körülöttünk lévő világ biztonságos hely lehet számunkra, annál kevésbé vagyunk képesek lemondani az anyagi javak megszerzésére irányuló törekvéseinkről. Azaz a testi és lelki biztonság kielégítetlen szükségletei motiválják az anyagias hozzáállást, ami biztos kudarcra van ítélve, ezért végtelen fogyasztásra ösztönöz.  

Abban viszont, hogy mennyire szeretnénk bebiztosítani magunkat az anyagi javak megszerzésével, nagyban hozzájárul az, hogy milyen „minőségű” milyen „tápláló” anyai gondoskodásban volt részünk. „A kutatásokból kiderült, hogy a külsődleges értékeket valló fiatalok szülei sokkal kevésbé voltak elfogadóak, mint a nem materiális értékeket vallóké.” (Kasser, 2005) A kutatási eredmények azt is bebizonyították, hogy az anyagelvű, materiális értékeket valló emberek kapcsolatai rövidebbek, több konfliktusuk van, és előfordul, hogy mint tárgyra tekintenek a barátaikra.

Tim Kasser és Richard Ryan egy átfogó kérdőívet készített annak mérésére, hogy az egyes emberek milyen értékeket tartanak fontosnak az életükben, és mennyire lényeges nekik a pénz, a hírnév és az imázs. Ez az úgynevezett aspirációs kérdőív. Az aspirációk pedig törekvések, melyek a személy életének alapvető irányultságát jelzik.

Az életcélok orientációjának kialakulásában nagyon meghatározóak a gyermek és fiatalkori élmények, tapasztalatok. Ha nincs meg az igazán tápláló szülői gondoskodás, szeretet és ez által nem alakul ki megfelelő mértékű biztonságérzet, az egyén a külvilágban fogja keresni azt, általában anyagi javak segítségével. 

A materialista, anyagelvű emberek érdeklődése leginkább a siker, elismerés, pozíció felé fordul, elsődleges céljuk, hogy jó színben tűnjenek fel mások előtt. Folyton külsődleges megerősítések után kutatnak, abban keresik boldogságukat. Kialakul egy nyilvános éntudatosság, amikor az egyén mások között is önmagával van elfoglalva és erősen aggódik, hogy milyen színben tűnik fel. Ebben az esetben szinte automatikusan háttérbe szorul a másik ember, és a saját belső lelki igényeink is. Nem vesszük észre, de ebben az esetben kizárólag külső motiváció hajtja az egyént, ami nem okozhat igazi boldogságot (áramlatélményt, flow-t). 

Vizsgálat: 

Egy vizsgálat bemutatta, hogyan történik mindez. Óvodás gyerekeket két csoportra osztottak (4-5 évesek). Mindkét csoportnak egy 10 perces kisfilmet vetítettek le. Az egyik csoportnál nem volt benne reklám, a másikban pedig kétszer reklámoztak egy bizonyos játékot. Utána a gyermekeknek két egyformán szimpatikus kisfiú képét mutatták meg. Az egyik fiú az előbb említett reklámozott játékkal volt látható, s rá azt mondták nem valami kedves, míg a másik fiúnál nem volt semmi játék, viszont ő kedves volt. Aztán megkérdezték a gyerekeket, hogy kivel játszanának szívesebben? A reklámot látó gyerekek 65 százaléka volt hajlandó játszani a nem olyan kedves fiúval azért, hogy hozzájuthasson a játékhoz. Azoknak a gyerekeknek, akik nem látták a reklámot csak 30 százaléka válaszolta ugyanezt.

Ez a vizsgálat pontosan rávilágít arra, hogy a tárgyak, anyagiak megszerzése iránti mérhetetlen vágy hogyan írja felül jól működő, szeretetteljes emberi kapcsolatainkat, melyek tényleges örömöt tudnának nyújtani nekünk. Mint a mellékelt példa mutatja, a materiális szemléletmód egészen kisgyermekkorban elkezdhet kialakulni az egyénben. Természetesen minderre igen erős hatást fejt ki az otthoni neveltetés, szülői gondoskodás és a minta. A lelki egészség attól is függ, hogy közel érezzük e magunkat másokhoz és szoros, mély kapcsolatban vagyunk e velük. Kapunk és adunk-e egymásnak szeretetet, gondoskodást és támogatást. 

”A gazdagság, a státusz és az imázs anyagelvű értékei a másokkal kialakított személyes viszonyok és kapcsolatok ellen hatnak, pedig ez a két utóbbi a lelki egészség és magas életminőség csalhatatlan jelei közé tartozik.” 

(Kasser, 2005)

 

Paul Sartre pedig azt mondta: aki az anyagi javak birtoklásán, hatalmán át határozza meg identitását az homokvárra épít.

Irodalomjegyzék:

Tim Kasser: Az anyagiasság súlyos ára. Budapest: Ursus Libris, 2005 ISBN 9789638663443

Ezt a cikkemet a Boldogságprogram honlapján is megtaláljátok, valamint további érdekes témákban olvashattok tőlem cikkeket a program keretein belül. Itt találjátok a linket: http://boldogsagprogram.hu/szerzo/bendek-andrea/16
Csatlakozzatok Ti is a Boldogságprogramhoz, és haladjunk együtt egy boldogabb élet felé! http://boldogsagprogram.hu/

Béndek Andrea

6 boldogságforrás, ami bebizonyítja Neked, érdemes élni!

Gondolkodtál már azon, mitől lehet boldog, szeretetteljes életet élni? Hogyan, miképp cselekednek azok, akiknek boldog az életük? Egyszerűen csak a szerencse gyermekei, vagy másképp szemlélik az életet boldogtalan társaikhoz képest?

Ők azok az emberek, akik, képesek átértékelni az életet és a legapróbb szépségeit is boldogságforrásként kódolják. De melyek azok a tényezők melyek képesek befolyásolni az egyén jóllét érzését: (A jólét az anyagi szükségletek kielégítésére irányuló mennyiségi jólét (welfare), míg a well-being az immateriális dimenziókban megvalósuló jóllét.)

1.      Egészség

Fontos, hogy törődjünk testi kondíciónkkal is, mert ha nem mozgunk eleget, akkor a test inaktivitása pszichikai renyheséget és testi gyengeséget okoz. A mozgás által felszabadult endorfin (örömhormon) közérzet- és kedélyjavulást képes előidézni. Az elmúlt évtizedekben egyre fontosabbá vált az emberi személy teljessége. Kimondják, hogy a személy nem csupán tárgya egészségének, betegségének, gyógyulásának, hanem aktív résztvevője is egyben.

2.      Emberi kapcsolatok és a szeretet

Az ember veleszületetten társas lény. A szeretetkapcsolatok jelentik a legnagyobb örömforrást és boldogságot az életben. Valamint hozzájárul az élet értelmességének érzéséhez és az élettel való elégedettséghez, viszont negatív a kapcsolata a depresszív tünetek gyakoriságával. Éppen ezért a legfontosabb dolog az ember életében a minőségi kapcsolatok kialakítása. Igazán harmonikus és sikeres életet akkor élhetünk, ha vannak hozzánk nagyon közel álló emberek az életünkben. Ez adja az igazi belső biztonságot.

3.      Hivatás

Mindenki született valamire. Minden egyes embernek megvan a maga hivatása. Megfelelő önismerettel fellelhetők valódi képességeink, készségeink, érdeklődésünk, melynek segítségével megtalálhatjuk az egyéniségünkhöz leginkább megfelelő foglalkozást, melyben kiteljesedhetünk. Az önismeret másképpen önmegértés.Segítségével arra a mindenki számára fontos kérdésre kapunk választ, hogy ki isvagyok én valójában és milyen vagyok.

4.      Jó cselekedetek, hála és a megbocsájtás

A boldogságkutatás szerint a jócselekedetek, az adakozás, a segítségnyújtás, tehát az altruizmus fokozza az egyén szubjektív jóllétérzését. Jót teszel másokkal és hidd el, egyenesen arányos, hogy Te is jobban fogod érezni magadat. Továbbá fontos, hogy éld át a hála és a megbocsájtás érzéseit is. Ne feledd, ha másokra haragszol, azzal első sorban magadnak ártasz.

5.      Napi örömforrások, azaz koncentráljunk a jelenre!

Mindig igyekezzünk belemerülni és átadni magunkat a pillanatnak. Akik képesek erre, azoknak növekszik az önbizalma, nyitottsága és elégedettségérzése. Vedd észre a körülötted lévő világot.

6.      Legyenek céljaink!

Általános feltételezés a személyiség- és egészségpszichológiában, hogy a célokat úgy határozhatjuk meg, mint jövőbeni állapotok mentális reprezentációit, mivel a céljaink a cselekedeteinkre motivációs erővel hatnak, mert irányítják a személy akaratlagos aktivitását. Tehát befolyásolják, mit, miért teszünk. Így hatással vannak a testi-lelki egészségre is.

Amennyiben pedig az összes felsorolt boldogságforrásnál úgy érezted, neked egyik sem adatott meg, az elsődleges motivációd az élni akarásra az kell, hogy legyen, hogy átértékeld az eddig a pontig elvezetett gondolataidat, cselekedeteidet. Belső munkával változtatni tudunk negatív szokásainkon és előnyt kovácsolhatunk belőlük. Nem utolsó sorban pedig tanuljuk meg kezelni a stresszt, hogy kiegyensúlyozottan tudjunk szembenézni problémáinkkal. 

A stressz kezeléséről itt olvashatsz bővebben: http://boldogsagprogram.hu/hogyan-kezeljuk-a-mindennapi-stresszt

Ha meguntad az áldozat szerepét, akkor nem kell mást tenned, mint megtanulni örülni annak, hogy létezel. Nem nehéz, csak hagyd, hogy ok nélkül is mosolyra húzódjon a szád.

A.    J. Christian

Béndek Andrea