2015. december 1., kedd

Közeleg a karácsony, Te hogyan készülsz rá?



Csak úgy suhan az idő, lassan már elérkezik advent második vasárnapja is. A boltok kirakatai telis tele vannak hívogató ajándékötletekkel, szebbnél szebb karácsonyi díszekkel és természetesen jobbnál jobb akciós lehetőségekkel. De vajon ennyit jelentene a karácsony ünnepe?

Forrás:http://hirhatar.com/karacsony-az-unnep-tortenete/

  Elsősorban a karácsony nem más, mint kisjézus születésének ünnepe. De vajon milyen, más jelentéseket hordoz magában a karácsony ünnepe, ha nem a keresztény megközelítésből indulunk ki. Milyen jelentéstartalommal bír a 21. századi, hétköznapi, a munkából ki nem látó, állandó időhiányban szenvedő, rohanó, bár titkon lelki harmóniára vágyó emberek körében? 

Sajnos a mai társadalom emberei körében egyre népszerűbbé vált, hogy a karácsony nem szól másról, csak az ajándékozásról. Drágábbnál drágább ajándékokat vásárolnak egymásnak, hitelt vesznek fel és presztízskérdést csinálnak abból a szent ünnepből, ami eredetileg nem szól másról csak a feltétel nélküli szeretetről, összetartozásról, elfogadásról és a családról. Szomorú. Mindenki a tökéletességre vágyik, mégis oly kevesen képesek megragadni a helyes irányt. 

De miért gondolkodnak így az emberek? Talán mert azt hiszik, hogy csak így válhatnak szerethetővé? Talán ennek a helytelen iránynak nem áll más a hátterében csak az önbizalomhiány és a kisebbségi komplexus? Miért jó, ha túlszárnyaljuk egymást az ajándékozásban? Miért gondolják sokan úgy, hogy a szeretet ajándékokkal helyettesíthető? Pedig sosem lesz az. És amíg erre rá nem jönnek, örökre boldogtalanok maradnak. Lehet, hogy a kirakat mást mutat majd, de csak azt az embert fogja megtéveszteni, aki hasonlóan csukott szemmel (szívvel) él. 

Na és számomra mit jelent pontosan a karácsony? Szeretetet, nyugalmat, harmóniát, békességet, boldogságot, önfeledt örömet és egy összetartó családot. Igaz, még arra az igazi, mindent elsöprő, szeretetteljes karácsonyra a mai napig várok. De hiszek benne, hogy eljön, hiszen csak rajtunk múlik. Rajtunk múlik az, hogy mikor ismerjük fel végre, hogy nem a kifogásokat és a külsőségeket kell keresni, és mikor döbbenünk rá arra, hogy az, amit igazán keresünk, belülről fakad. 

Forrás:http://erdely.ma/publicisztika.php?id=155304

 Természetesen egy bizonyos pontig fontosak az anyagiak is. De nem véletlen, hogy Tim Kasser kutatómunkája során arra a következtetésre jutott, hogy „ha már az emberek a szegénységi küszöb felett élnek, a gazdagságuk növekedése vagy csak kicsit, vagy egyáltalán nem befolyásolja a boldogságérzetüket és a jóllétüket.” (Kasser, 2005) Ezt pedig ideje volna végre felismerni. Az anyagelvűség tehát csak terheket és feszültséget okoz, de ez fordítva is így van. Ahogy az anyagelvűség a boldogtalanságot okozza, ugyanúgy okozza a boldogtalanság is az anyagelvűséget. Ahogy Arisztotelész fogalmaz a Nikomakhoszi Ethika című művében: az anyagi javak csak eszközt jelentenek a boldogsághoz, de semmiképpen nem tekintetők végcélnak.  A fogyasztói lét, kultúra üres ígéreteket támaszt az emberek felé. A fogyasztói társadalom pedig elhiszi, hogy ha sokat érő szimbólumokkal, értékekkel veszi körül magát boldogabb lehet. 

Remélem, hogy szépen lassan elérkezik az idő, és az emberek rálépnek majd a felismerés útjára. Soma Mamagésa szavaival szeretném zárni soraimat, miszerint egyénileg kell felébrednünk ebből a hosszú, alvó létállapotból, hiszen a sok-sok egyéni lét adja a közöst, ami mindannyiónkra hat. Nem mindegy, mert mind egy.






Béndek Andrea

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése